Tudtuk, hogy késő este nem is olyan egyszerű ételt – könnyűt – találni a hegyvidéken? Van számos hangulatos kisvendéglő gulyással, marhapörkölttel és egyéb – amúgy isteni – magyarossággal, de kiülős „lightosabb” tápot nyújtó hely alig van errefelé.
Azért aggodalomra nincs ok, ha elég kitartóan keresünk, mi pedig így tettünk; körbejártuk az egész Svábhegyet, rátalálunk az egyébként kézenfekvő megoldásra. A Böszörményi út végén lévő Caffe La Terraban este 10-kor is szívesen, ráadásul finom étellel fogadtak.
Az étlap napi ajánlatán mindjárt egy különlegességbe futottam: Hideg paradicsomos dinnyeleves mozzarellával. De sajnos, „pici cukorral” készítik – tanulva a múltkori esetből, ugyanis most már mindig mindent megkérdezek, így hamar fény derült arra, miért kell kihagynom ezt az érdekesen hangzó ételtársítást. A késői órára tekintettel különösen könnyűre vettük a figurát: a hideg előételek sorából választottunk egy szintén különlegesen hangzó Körtenektáros ruccolasalátát parmezános csibefalatokkal, amely a hangzásához méltó érdekes ízvilágú étket rejtett. Sok ínycsiklandó dolog volt még az étlapon, például a Juhsajtos, szárított paradicsomos penne és a főételek sorában is simán lehetett könnyűt találni, például a a Kerti fűszerekben érlelt joghurtos pulykamellet balzsamos kevert salátával. És még egy csábító izgalom: Fokhagymás mandulával grillezett jércemell akácméz mártással. Jól hangzik, ugye? Az is izgalmas, amit végül ettem; a roston sült sajtok menüjéből származó Sült fetasajt olívaolajon grillezett görögsalátára tálalva című étel. Jó választásnak bizonyult, könnyű és igazán finom is volt.
Az étlap tanulmányozását nem fejeztem be az étel kiválasztása után, hiszen ilyen izgalmak alaposabb vizsgálatért kiáltottak, és valóban, olyan különlegességeket olvastam még, mint például a Borjújava zsályával gyümölcsös folyami rákraguval vagy a házról elnevezett haltál, amelyen vörös tonhal, óriás garnéla, zöldkagyló homárkrém mártással lenne. Ezt azért is írtam le, mert jól bizonyítják, hogy a Caffe La Terrában lehet nagyon sokat is fizetni az ételért, de csak ha olyat választunk, merthogy lehet „teljesen normális” áron is enni érdekes hangzású és remekül elkészített ételeket.
Ha ettem volna desszertet, az biztos, hogy a Barackos túrógombóc lett volna édes föllel. Na de este tízkor édességet…? Ugyan! Jobban örülök annak, hogy bár nagy kerülővel odatalálva, mégis könnyen jutottam könnyű ételhez késő este is.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: