A következőkben azt kóstolgatom, hogy vajon egyszerűen hozzájuthat-e az egészséges étkezés híve, netán a fogyókúrázó a „lightosabb” falatokhoz. Azért némi kulináris élvezkedés; étlap és az asztaltárs ételének csorgó nyálú tanulmányozásai is beleférhet – könnyelműen – a vizsgálódásba.
Elsőként egy régi, ámde „üzembiztosnak” látszó helyet találtam; az Alkotás úton lévő da Lello Olasz Éttermet néztem egészséges szemmel. A mediterrán konyha köztudottan egészséges, noha a tészták-pizzák nem is tűnnek igazán fogyókúrásnak, merthogy nem is azok, de ezen a helyen könnyűszerrel találunk nem hízlaló ételeket is.
Természetesen széles, 3 oldalnyi a pizzaválaszték és 30 féle tészta csiklandozza az előízlelésemet, de ezekkel én most – sajnos – nem foglalkozom. (Asztaltársam persze igen: a calzone pizzát rendben lévőnek találta.). Az előételek, levesek felsorolása után a halak és a tenger gyümölcsei mellett roston sült húsok és saláták széles választéka kínálkozik az olaszul kezdődő, de az összetevőket magyarul felsoroló étlapon. Nehéz is a választás, de az étel azután igazán könnyű: Zuppa pavese érkezik, amely tojást, szerecsendiót és petrezselymet rejt, és finom. Ezt a gondolatban elfogyasztott tagliatelle (szélesmetélt) tejszínesen, gombával és sonkával, tejszínesen helyett roston csirkemell követi könnyen, salátával, amely egyszerű, egészséges és még ízletes is.
Kivételesen engedélyeztem magamnak egy pillantást az édességek listájára, az nem árthat és legalább be tudok számolni arról, hogy a legfinomabb olasz édességek: profiterol, tiramisu, panna cotta, zuppa inglese (nem fogyózóknak való még az ismertetésük sem!) nem hiányoznak az étlapról. Sőt, az asztalunkról sem, de én csak néztem, tényleg.
Da Lelloéknál tehát nem nehéz könnyűt enni, viszont nem könnyű az eredeti olasz ételeknek ellenállni!
A cikk korábban megjelent a Hegyvidék című újságban.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: